2013. április 19., péntek

8.rész - I Want You


A hazafelé vezető út egész nyugodt volt. Harry teljesen átszellemülten vezetett a sötétben. Bal kezével a kormányt irányította, míg jobb kezét a combomon nyugtatta. Szörnyű volt a történteken rágódni, gyötörtek a rémképek. Kettős érzéssel idézem fel az emlékeket. Egyrészt fájdalommal gondoltam vissza, mivel szemtanúja voltam, ahogy bántják Harry-t. Másrészt viszont visszakaptam Őt és ez volt az, ami igazán számított. Nem csak ő ígérte meg magának, hogy vigyáz rám, hanem én is, csak én vele kapcsolatban. A házunkhoz érve kisegített a kocsiból, mire én vigyorogni kezdtem. Ez annak volt tulajdonítható, hogy úgy bánt velem, mint aki Isten tudja milyen balesetet szenvedett, de eszméletlenül édesnek találtam. Szótlanul és kézen fogva ballagtunk. Ez a csend nem az a fajta kínos csend volt, hanem inkább olyan helyzet, mely szavak nélkül is megállta a helyét. A házba beérve a fogasra dobtam a blézeremet és a cipőmből is hamar kibújtam, majd a nappali felé vettem az irányt. Meglepve tapasztaltam, hogy a kanapé ki van húzva, rajta pedig két kispárna és egy nagy pléd foglalt helyet. Mellette a kis asztalon egy nagy doboz, benne pizza, ráadásul a DVD-ben egy megállított film hever. Kezeimet a csípőmre téve, nagy mosollyal az arcomon fordultam vissza Harry-hez.
- Hát ez mi? 
- Tetszik? - mozgatta a szemöldökét.
- Mi az hogy! - nevettem. - Mit nézünk?
- Tessék, foglalj helyet és majd megtudod! - utasított és mindketten befeküdtünk a pléd alá. Ölünkbe vettük a pizzát, falatozni kezdtünk, közben pedig elindítottuk a filmet. Éppen, hogy elkezdődött máris tudtam, hogy mi az. Az egyik kedvenc filmemet néztük, mégpedig a Karib-tenger kalózait.
- Íííí! - visítottam fel, majd egy puszit nyomtam Harry arcára, ő mindezt pedig egy nevetéssel nyugtázta. Boldogan pihentünk, majd mikor jól laktunk Harry átkarolt, én pedig hozzábújtam és úgy tévéztünk tovább...
- Hjaj.. ez jó volt - nyújtózkodtam, amikor vége lett a mozizós óráknak, miközben hercegem a lemezt vette ki a lejátszóból.
Kicsit rendet raktam, majd pedig lovagomat kézen fogva körbevezettem az egész házon. - És végül ez az én szobám - fejeztem be az idegenvezetést.
- Csajos szoba, mit ne mondjak. De mire fel ez a nagy ágy? - elemezte a hálómat.
- Hát tudod.. például ha itt alszik egy barátnőm, akkor nagyon jól jön - forgattam a szemem.
- Vagy a barátod - kacsintott, én pedig egy szégyenlős arckifejezést mutattam, majd Harry egyre közelebb és közelebb jött. Karjaival átfonta a derekamat és egy könnyű mozdulattal a falhoz nyomott. A hátammal éreztem a fal hidegét, de a csókok kárpótoltak. Kezeinkkel lassan fedeztük fel egymás testét, végül az egyik kezemmel elértem a pólója alját, majd azt egyre feljebb csúsztatva, miközben végigsimítottam a hasát, levettem róla. Ezek után ő is hasonlóképpen cselekedett az én felsőmmel. Nem volt nehéz dolga, hamar le tudta húzni rólam, majd pedig a nadrágom szélébe akasztotta bele az ujját. Közben alsó ajkába harapott és mélyen a szemembe nézett. Igen, most jött el a pillanat. Szeretem. Mintha csak a gondolatomat hallotta volna meg, száját újra az enyémre tapasztotta és lefelé haladt először a nyakamon, majd pedig a kulcscsontomon gyengéd puszikat hagyva. Majd egy lassú mozdulattal lecsúsztatta rólam a nadrágot és kiléptetett belőle, később sajátjával is ugyanezt tette. Megragadott és az ölébe vett, én pedig a dereka mögött összekulcsoltam a lábaimat. Így vitt el az ágyig, ahová lefektetett és éreztem, hogy egyre inkább rám nehezedik, bár egyik kezével azért tartotta magát mellettem.
- Harry... én még nem... - néztem gyönyörű szemeibe és tudta, hogy mire gondolok.
- És biztos vagy benne, hogy velem akarod? - szólt mézédesen mély hangján. Válaszul csak magamhoz húztam és tudta, hogy mit jelent. Folytatta azt, amit elkezdett. Csókjai mind egyszerre égették a bőrömet és egyszerre hozták elő a libabőrjeimet. Igen, így hat rám Harry és érzékelhetőleg tudta ezt. Hátamhoz tette a kezét és egy könnyed mozdulattal kikapcsolta a melltartómat, majd pedig a fehérneműmet is lehúzta. Elég szégyenlős vagyok, így megpróbáltam takargatni magam, míg meg nem szólalt.
- Gyönyörű vagy! - ezzel majdnem teljesen feloldódtam és átadtam magam neki. Nem féltem tőle. Lábamon felfelé haladt, belső combomat puszilta, miközben kezeivel a testemen végigzongorázott. Kényeztetett, én pedig a takaróba próbáltam kapaszkodni. Tetszett neki a reakcióm és újra fölém hajolt. Úgy éreztem, hogy rajtam a sor, hogy örömet okozzak neki, de finoman rám szólt.
- Nem, Emma. Ez most rólad kell, hogy szóljon - csókolt meg újra és úgy éreztem ez volt a legszenvedélyesebb az összes közül eddig. Én pedig újra összefontam a dereka mögött a lábam és óvatosan leszedtem róla az alsónadrágját. Az a ruhadarab is ott végezte a többi között, a földön. Megtettük. Testünk és lelkünk egybeolvadt. Hallottam, ahogy néhány férfias sóhaj hagyja el a száját, én pedig a hirtelen jött fájdalom miatt a hátát karmolásztam, de ez a fájdalom hamar élvezetté alakult. Végül mindketten egy hangosabb nyögés kíséretében értékeltük az estét. Egymás mellett hevertünk, majd oldalunkra fordulva néztük egymást.
- Szeretlek! - mondtam ki és megsimogattam az arcát. Éreztem, amint egy puszit nyom a homlokomra.
- Én is szeretlek! - suttogta és egyre közelebb húzott magához. Átkarolt, én pedig nagyon szerencsésnek éreztem magam. Szíve gyors, majd egyre nyugvó dobogását hallgattam. Ez volt az a dallam, mely az altatót dúdolta számomra.
A későbbi napokban azonban továbbra sem úszhattam meg, hogy ne történjen valami. Olyan személy állított be hozzám, akire nem is számítottam, viszont tudtam, hogy találkozásunkból semmi jó nem sülhet ki...

2 megjegyzés:

  1. And I was like 'WUUUT?'. Te kriminalista! Ki figsz nyírni ezekkel a befejezésekkel.Amúgy ooolyan édsek Emm meg Haz, hogy az valami bámulatos:3 És ahogy 'azt' leírtad,hát uuuu meg ááá. Le a kalappal előtted kis írónőm! GYORSANAKÖVETKEZŐT!
    With love: L. xx

    VálaszTörlés
  2. Nagyin tetszik és fabtasztikusan írsz! Csak így tovább és siess a kövivel! :) :D :D

    VálaszTörlés